Az átfogó javaslatcsomag alakulását intézetünk kiemelten figyeli, és a későbbiekben az egyes szakpolitikai javaslatokról publikációkat teszünk közzé. Huszár András elemzése az alábbi linken olvasható: https://kki.hu/wp-content/uploads/2020/07/E-2020_65_zold.pdf
Ismét csúszik az új uniós 2040-es klímacélok elfogadása, ezzel mind diplomáciai, mind gazdasági és környezetvédelmi bonyodalmakat okozva. De mennyire is komolyak a csúszás hatásai?
Nagy kormányzati lökést kap a lakossági felújításokat az energiakereskedők és -szolgáltatók terhére segítő Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), az új szabályokat nemrég bocsátotta társadalmi egyeztetésre az Energiaügyi Minisztérium. Bár ez a rendszer itthon még nem közismert, megújított formájában jelentősen hozzájárulhat a hazai épületállomány energetikai felújításához, ami az energia- és klímacélok mellett a rezsiköltségek, hazánk energiaszuverenitása és a gazdaság szempontjából is jó hír.
Nemrég mutatta be az Európai Bizottság az úgynevezett Versenyképességi Iránytűt, valamint hamarosan érkezik a Tiszta Ipari Stratégia is. Ezek a kezdeményezések reagálnak a nagyipari lobbi érveire, melyek szerint az EU a zöld intézkedésekre való fókuszálás miatt „elvesztette versenyképességét”. A versenyképesség erősítése közben azonban nem tűnnek el a környezeti kihívások, sőt azok egyre erősebbek. De vajon megfér-e egymással ez a két cél?
